Gyakran hangzik el basszusgitáros „hímek” szájából, hogy a "hangszerük férfias", éppen ezért nem nézik jó szemmel, ha egy nő basszusgitárt ragad, vagy a dobok mögé ül. Az említett példához hasonló témakörben végeztek rövid felmérést a BBC munkatársai a Brit fiatalok körében. Annak próbáltak utána járni, hogy milyen szinten befolyásolja a hangszerválasztást a kezdőknél a nemi jelleg. Amikor az iskolás gyerekek tanulás céljából hangszert választanak, gyakran befolyásolják őket nemi sztereotípiák. A fiúk miért nem hárfáznak, vagy a lányok miért nem basszusgitároznak?

Az okok között szerepelnek olyan egyértelmű tények, mint például a hangszer mérete, ami a testi jellemzőkből eredeztethető. A nagyméretű eszközöket inkább a fiúk, míg a kisméretűeket a lányok kedvelik inkább. Kevésbé megfogható viszont azon álláspont, hogy a hangszer hangmagassága is éppen annyira befolyásoló tényezőként szerepel a fiataloknál, mivel a magasabb, lágyabb hangzásúakat a lányok (fuvola, oboa, klasszikus gitár), míg a mély és dinamikusabb, harsányabb megszólalású hangszereket a fiúk választják (tuba, harsona, dobok, basszusgitár, elektromos gitár). A fiúknál egy másik tényező az lehet, hogy rézfúvósokat és dobokat évszázadok óta használnak „katonai célokra” is, és ezért ezek a hangszerek régóta a háborúskodással, a harciassággal vannak kapcsolatba hozva, ami szintén egy férfias dolognak számít. A felmérésből kiderült az is, hogy a nemi jelleg 6éves korig nem játszik szerepet a hangszer kiválasztásában, viszont a szülők erős befolyással bírnak a gyermekeik irányába és ők azok, akiknél már kialakultak és gyökeret vertek a sztereotípiák, ezért igyekeznek a fiúkat és lányokat az önmaguk, tehát a szülők által helyesnek vélt hangszer irányába terelni. A megkérdezett tinédzserek között azonban sok olyan véleménnyel találkoztak a felmérést végzők, miszerint a korai szülői „befolyásoltság” hosszú távon frusztrációhoz vezetett bennük és úgy érzik a fiatalok, hogy nem a megfelelő hangszeren tanultak hosszú éveken keresztül. Agilis tinédzserek új utakra merészkednek és autodidakta módon vagy egyéni tanár által keresik meg a maguk útját a régen vágyott hangszerfajtán, de itt felmerül a kérdés, hogy vajon a korai gyermekkorban „elvesztegetett” évek egy nem kedvelt hangszeren mennyire befolyásolják pozitívan vagy negatívan a későbbi zenei tanulmányaikat. Azonban ezekre a kérdésekre valószínűleg csak egy jóval átfogóbb felmérés tudna választ adni.           Deák Tamás -machine-       forrás: BBC News

2010. október 22. péntek, délután 16óra, Debrecen, belváros. Száraz, napos idő, tökéletes "Taft hatás"... így indult (legalábbis részemről), az a Kcicu (Kovács Tibi) által szervezett és lebonyolított basszusgitáros találkozó, ahova az ország szinte minden részéről érkeztek a bassman-ek. Rengeteg, -túlzás nélkül- szinte megszámlálhatatlan hangszer gyűlt össze, pár darab effekt és alapként néhány etalonnak számító erősítő, a kellemes zajongás érdekében. Tényleg csak ízelítőként egy-két márka a hangszerparkból: MLP, Sadowsky, Fender, Warwick és sok handmade cucc, mint pl. Woodhead, Zolkow, HappyBass. Hangszeralapok: EBS, MarkBass, Trace Elliot, Prolude

Délután négy órától kezdődően, folyamatosan érkeztek a résztvevők és ezzel párhuzamosan szinte non-stop zajlottak a hangszer tesztek a "zajongó" részben és a szakmai, illetve kötetlen témájú beszélgetések a teraszon. A házi főzetű, finom pálinkák kóstolgatásának eredményeként végül a hangszer tesztek egyre inkább a feledés homályába merültek, hiszen egyre kevesebb jelentkező akadt a pálinkázók közül a gitárnyakakon történő, -kétes végkifejletű- navigációra. Innentől kezdve a hangok inkább a torkokból csendültek fel többnyire, mint az erősítőkből. A társaság egy kisebb része egészen a reggeli órákig folytatta még a partizást egy közeli szórakozóhelyen, majd apránként szétszéledt a kis csapat is. Azt hiszem, minden résztvevő nevében írhatom, hogy "várjuk a folytatást!"

ui: Bíztatnék minden -a rendezvényen részt vevő- kollégát, hogy az egyéni, személyes tapasztalatait a hangszerekről ossza meg legyen szíves a komment részben! Az is elég, ha egy-egy, számotokra különösen tetsző hangszert kiemeltek!

Deák Tamás -machine-

Egyre több helyen bukkannak fel a Woodhead márkájú hangszedők és basszusgitárok. Talán a legnagyobb nyilvánosságot, a Blasius hangszerekbe épített Woodhead pickup-ok kapták a Frankfurt-i „Musik Messe” és a hazai „Hangfoglalás” rendezvények keretein belül, de szűkebb szakmai körökben is ismerősen cseng már a Woodhead név, mely nem csak egy márkát takar, hanem egy személyt is, Fodor Tamást. Az ő bemutatkozó írása következik most! Deák Tamás -machine-

Valahogy úgy kezdődött, hogy kaptam a szüleimtől egy Kremona fél akusztikus gitárt, mert mindenképpen elektromos gitárt szerettem volna.
Ezt kezdtem el nyúzni, egy darabig el is voltam vele, de mivel akkor még nem is tudtam jól beállítani,(a hangszerre nagyon ráfért volna), meg nem is hozta az igazi elektromos gitár érzést, így más megoldást kezdtem el keresni.
Akkor vettem az egyik ismerősömtől egy igazi "lapgitárt",(mint utólag kiderült nagyon drágán). Az is kiderült, hogy valaki fabrikálta azt a hangszert. Így visszagondolva rá gyalázatosan igénytelen munka volt, de elindított bennem később valamit. Először elkezdtem átalakítani és valamennyire használhatóvá tenni. Ez nem túl sok eredményre vezetett, de arra rájöttem, hogy ezt szívesen csinálom és hogy meg tudom ezt én magam önálló anyagokból is ennél jobban csinálni. Utána jött egy-két gyári hangszer, akkoriban a "Jolana" volt megfizethető. Később egy "Musima" de luxe 25 b-vel már egyetlen jelentősebb punkzenekaromban basszusgitároztam. Ez volt a Gusztus trió, ami ugyan nem ért el országos nagy sikereket, de akkor nagyon fontos volt nekem, és meghatározta elsősorban a baszusgitárhoz való kötődésemet.
Aztán készítettem 1-2 hangszert, amik nem ütötték meg még az általam felállított mércét sem, így aztán szó szerint a tűz martalékai lettek. Némi kihagyás után, néhány éve kezdtem el újra gitárokat építeni, nagyjából ez egy időszakra esett azzal, hogy az interneten már sok információhoz juthattam a témával kapcsolatban. Természetesen először még nem saját hangszedőkkel készültek a hangszerek, de utána ráléptem erre az útra is és azóta mindig saját pick-upot használok, sőt másnak is készítek, ha felkérést kapok rá.
Egyelőre úgy látom a jövőt, hogy ameddig lehet, szeretnék ezzel foglalkozni.

Minden basszusgitárosnak minden jót, sok sikert, jó egészséget kívánok!
 

-Fodor Tamás(Woodhead)-

Woodhead honlapja: http://woodhead.uw.hu/